Saját sztorim, további tippek az áttéréshez
Négy és fél évvel ezelőtt egy akkori kollégám segítségével fokozatosan kaptam meg a hús- és tejtermékfogyasztással kapcsolatos információkat, majd magam is kerestem, elébe mentem, utána olvastam, tájékozódtam, kérdeztem.
Közel fél év telt el addig, míg „összeállt a kép” a fejemben, és úgy döntöttem, hogy nem fogok többé állati eredetű dolgokat enni. A húsról és a tojásról azonnal le tudtam mondani, 2 hónap vegánság után viszont a tejtermékekkel kapcsolatban megalkudtam: ettem tejföllel készült burgonyasalátát, némi sajtot, stb. Másnapra megvolt az eredménye: lepedékes nyelv, köhögés, pattanások, stb. Elméletben tudtam, hogy a tejtermékeknek rossz hatása van a szervezetünkre, mégis valahogy saját tapasztalás kellett ahhoz, hogy megtegyem a következő lépést. Sokaknál viszont nem ilyen egyértelmű a válasz - a tejtermékek negatív hatása rejtve marad, mert nem látjuk át az összefüggéseket. Például a gombásodásban, allergiákban nagy szerepük van, ezért is fontos a tájékozódás.
Miután tapasztaltam, hogy nem tesz jót szervezetemnek a tejtermék, átvettem még egyszer azokat a forrásokat, ahol az általuk okozott betegségeket, lelki-szellemi hatásokat taglalták - ez segített aztán a tudatosításban. Úgy döntöttem, hogy 3 hónapra kipróbálom a vegán étrendet, és ha beválik, akkor „úgymaradok”. Ezt a „kísérletet” családom, környezetem is könnyebben vette.
Eközben látogattam a bioboltokat, kérdezgettem vegetáriánus ismerősöket a főzés kérdéskörében. Még úgy is enyhe megtorpanást okozott a vegetáriánus főzés, hogy korábban jó szakács hírében álltam: a számomra új alapanyagok, fűszerek megismerése, kombinálhatósága, stb. több időt vett igénybe, mint gondoltam. Ezért ajánlom a kezdetekben a receptfüzetek, szakácskönyvek használatát, majd később a kreatívabbak hozzáláthatnak a kísérletezéshez, kitalálhatnak új ételeket. Ha már ismerjük a helyettesítési lehetőségeket, „normál recepteket” is át tudunk alakítani táplálkozásunknak megfelelően. Az egyik környékbeli bioboltban, ahol a pí-vizet veszem, sokat beszélgettem az eladó hölggyel, kaptam tőle tippeket. Akár húsevő ismerőseinket is kérdezhetjük főzési szokásaikról, főleg, ha vidéki, netalán erdélyi ismerősünk van! Ők el tudják mondani, hogy a nálunk is ismert ételeket hogy készítik el, ezen túl pedig saját receptjeiket is elmondhatják. Így ismerkedtem meg például a padlizsánkrémmel.
További segítség önmagunknak, ha az így felfedezett, kikísérletezett és „alap” ételeinkből összeállítunk egy listát, ami bármikor elővehető ötletmerítésként. Amikor a délutáni bevásárlás előtt át akarjuk gondolni, mit is kellene venni, jól jön egy étellista, amiről eszünkbe jut, mennyi mindent tudunk már főzni! Ha jól átgondoljuk az ételeket, rájövünk, hogy sokkal változatosabban tudunk étkezni, mint húsevő korunkban. Ugyanezt a műveletet egyszer elvégeztem a kandidakúra iránymutatásai alapján, és – az igen szigorú iránymutatások ellenére - körülbelül 40 ételt tudtam felsorakoztatni. Így azért jóval könnyebb nekilátni egy látszólag kemény diétának is! Nekem akkor is jól jött a lista, amikor este fáradtan kell főznöm és ötlethiányban szenvedek. Van pár jolly joker ételem, amiket könnyű és gyors elkészíteni, átlag háztartásban van mindig hozzávaló, pl. paprikás krumpli, lecsó, stb. Hétvégén aztán jöhet az időigényesebb művelet, a kísérletezés, extra alapanyagok használata.
Természetesen engem is utolértek az aggódó rokonok, már szinte megváltották a sírhelyemet, mondván, hogy így – állati eredetű dolgoktól mentesen - nem lehet élni. Jöhetett az érvelés, mondanivalóm alátámasztása kissé tudományosan hangzó fogalmakkal, amiket – közgazdász lévén – én is előadásokból, könyvekből, cikkekből szedtem össze.
A másokkal való beszélgetés, érvelés azért is fontos, mert a saját kérdéseikkel rávilágítanak elméletünk sötét foltjaira, hogy mit nem tudunk még, miért is nem essszük az adott dolgot, stb. Fogjuk fel segítségnek, olvassunk utána, készüljünk fel, ezzel is tudatosítjuk, mit miért nem eszünk!
Ismerőseim, családtagjaim azzal riogattak, hogy le-, azaz inkább el fogok fogyni, beteg leszek, stb. Ez az egyik fő sztereotípia az emberekben, hogy aki vegetáriánus, az szükségszerűen sovány is. Ez egyáltalán nem törvényszerű, szerintem mi, vegetáriánusok inkább normál súlyban vagyunk. Soványak maximum egy átlag magyar húsevőhöz képest vagyunk – sajnos... szerintem a súlyvesztés abszolút alkati kérdés, én 2-3 kilónál többet nem fogytam az áttérés következtében. A hirtelen váltásnál megeshet a nagyobb súlyvesztés, de idővel visszaáll a szervezet a normál súlyára. Fokozatos áttérésnél és megfelelő táplálkozásnál, mozgásnál pedig csak annyit fog veszteni az ember a súlyából, hogy a normál súlyát elérje, megtartsa. A súlyunk alakulása ugyanígy történik a böjtöknél is. Több, mint 2 éve hetente egy nap böjtöt tartok, amikor csak folyadékot veszek magamhoz (zöldség- és gyümölcslé, pí-viz, tea), valamint olykor hosszabb, 3-5 napos kúrát iktatok be. Ilyenkor lemegy 2-3-4 kiló rólam, de a böjt után visszaáll a normál súlyra, se több, se kevesebb nem lesz. Hosszabb böjtöknél sem fogy az ember a böjt hosszával arányosan. Egy ideig lesz csak súlycsökkenés, majd megáll, és a böjt után visszaáll.
Négy és fél évvel ezelőtt egy akkori kollégám segítségével fokozatosan kaptam meg a hús- és tejtermékfogyasztással kapcsolatos információkat, majd magam is kerestem, elébe mentem, utána olvastam, tájékozódtam, kérdeztem.
Közel fél év telt el addig, míg „összeállt a kép” a fejemben, és úgy döntöttem, hogy nem fogok többé állati eredetű dolgokat enni. A húsról és a tojásról azonnal le tudtam mondani, 2 hónap vegánság után viszont a tejtermékekkel kapcsolatban megalkudtam: ettem tejföllel készült burgonyasalátát, némi sajtot, stb. Másnapra megvolt az eredménye: lepedékes nyelv, köhögés, pattanások, stb. Elméletben tudtam, hogy a tejtermékeknek rossz hatása van a szervezetünkre, mégis valahogy saját tapasztalás kellett ahhoz, hogy megtegyem a következő lépést. Sokaknál viszont nem ilyen egyértelmű a válasz - a tejtermékek negatív hatása rejtve marad, mert nem látjuk át az összefüggéseket. Például a gombásodásban, allergiákban nagy szerepük van, ezért is fontos a tájékozódás.
Miután tapasztaltam, hogy nem tesz jót szervezetemnek a tejtermék, átvettem még egyszer azokat a forrásokat, ahol az általuk okozott betegségeket, lelki-szellemi hatásokat taglalták - ez segített aztán a tudatosításban. Úgy döntöttem, hogy 3 hónapra kipróbálom a vegán étrendet, és ha beválik, akkor „úgymaradok”. Ezt a „kísérletet” családom, környezetem is könnyebben vette.
Eközben látogattam a bioboltokat, kérdezgettem vegetáriánus ismerősöket a főzés kérdéskörében. Még úgy is enyhe megtorpanást okozott a vegetáriánus főzés, hogy korábban jó szakács hírében álltam: a számomra új alapanyagok, fűszerek megismerése, kombinálhatósága, stb. több időt vett igénybe, mint gondoltam. Ezért ajánlom a kezdetekben a receptfüzetek, szakácskönyvek használatát, majd később a kreatívabbak hozzáláthatnak a kísérletezéshez, kitalálhatnak új ételeket. Ha már ismerjük a helyettesítési lehetőségeket, „normál recepteket” is át tudunk alakítani táplálkozásunknak megfelelően. Az egyik környékbeli bioboltban, ahol a pí-vizet veszem, sokat beszélgettem az eladó hölggyel, kaptam tőle tippeket. Akár húsevő ismerőseinket is kérdezhetjük főzési szokásaikról, főleg, ha vidéki, netalán erdélyi ismerősünk van! Ők el tudják mondani, hogy a nálunk is ismert ételeket hogy készítik el, ezen túl pedig saját receptjeiket is elmondhatják. Így ismerkedtem meg például a padlizsánkrémmel.
További segítség önmagunknak, ha az így felfedezett, kikísérletezett és „alap” ételeinkből összeállítunk egy listát, ami bármikor elővehető ötletmerítésként. Amikor a délutáni bevásárlás előtt át akarjuk gondolni, mit is kellene venni, jól jön egy étellista, amiről eszünkbe jut, mennyi mindent tudunk már főzni! Ha jól átgondoljuk az ételeket, rájövünk, hogy sokkal változatosabban tudunk étkezni, mint húsevő korunkban. Ugyanezt a műveletet egyszer elvégeztem a kandidakúra iránymutatásai alapján, és – az igen szigorú iránymutatások ellenére - körülbelül 40 ételt tudtam felsorakoztatni. Így azért jóval könnyebb nekilátni egy látszólag kemény diétának is! Nekem akkor is jól jött a lista, amikor este fáradtan kell főznöm és ötlethiányban szenvedek. Van pár jolly joker ételem, amiket könnyű és gyors elkészíteni, átlag háztartásban van mindig hozzávaló, pl. paprikás krumpli, lecsó, stb. Hétvégén aztán jöhet az időigényesebb művelet, a kísérletezés, extra alapanyagok használata.
Természetesen engem is utolértek az aggódó rokonok, már szinte megváltották a sírhelyemet, mondván, hogy így – állati eredetű dolgoktól mentesen - nem lehet élni. Jöhetett az érvelés, mondanivalóm alátámasztása kissé tudományosan hangzó fogalmakkal, amiket – közgazdász lévén – én is előadásokból, könyvekből, cikkekből szedtem össze.
A másokkal való beszélgetés, érvelés azért is fontos, mert a saját kérdéseikkel rávilágítanak elméletünk sötét foltjaira, hogy mit nem tudunk még, miért is nem essszük az adott dolgot, stb. Fogjuk fel segítségnek, olvassunk utána, készüljünk fel, ezzel is tudatosítjuk, mit miért nem eszünk!
Ismerőseim, családtagjaim azzal riogattak, hogy le-, azaz inkább el fogok fogyni, beteg leszek, stb. Ez az egyik fő sztereotípia az emberekben, hogy aki vegetáriánus, az szükségszerűen sovány is. Ez egyáltalán nem törvényszerű, szerintem mi, vegetáriánusok inkább normál súlyban vagyunk. Soványak maximum egy átlag magyar húsevőhöz képest vagyunk – sajnos... szerintem a súlyvesztés abszolút alkati kérdés, én 2-3 kilónál többet nem fogytam az áttérés következtében. A hirtelen váltásnál megeshet a nagyobb súlyvesztés, de idővel visszaáll a szervezet a normál súlyára. Fokozatos áttérésnél és megfelelő táplálkozásnál, mozgásnál pedig csak annyit fog veszteni az ember a súlyából, hogy a normál súlyát elérje, megtartsa. A súlyunk alakulása ugyanígy történik a böjtöknél is. Több, mint 2 éve hetente egy nap böjtöt tartok, amikor csak folyadékot veszek magamhoz (zöldség- és gyümölcslé, pí-viz, tea), valamint olykor hosszabb, 3-5 napos kúrát iktatok be. Ilyenkor lemegy 2-3-4 kiló rólam, de a böjt után visszaáll a normál súlyra, se több, se kevesebb nem lesz. Hosszabb böjtöknél sem fogy az ember a böjt hosszával arányosan. Egy ideig lesz csak súlycsökkenés, majd megáll, és a böjt után visszaáll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése